Folyékony kommunális szennyvíz lerakók helyben történő rekultivációja!
A KOVIT-TERV Kft,
és a VIDRA Kft P 0800533. bejelentési számú
közös szabadalma, amely
„Eljárás szennyvíziszapot, illetve hígtrágya iszapot tartalmazó
földmedencék ártalmatlanítására, illetve az eljárással rekultivált földmedencék”
címet viseli.
A nem csatornázott településeknél a szennyvíz jellegű közmű-pótló létesítményekből (űrgödrös WC, oldó medence, ülepítő, szikkasztó akna, stb.) kikerülő ú. n. „szippantott szennyvizet” sok esetben „egyszerű föld-medencés ülepítő-telepen”, vagy „tavas rendszerű egyszerű ürítő-telepen” helyezték el. Ezek a telepek többnyire tervezettek és engedéllyel rendelkezők voltak, de sajnos jócskán akadt közöttük engedéllyel nem rendelkező is.
A csatornázás megvalósulása a közeli településeken után ezek a telepek feleslegessé váltak, a medencében jelentős mennyiségű besűrűsödött iszap maradt vissza A telepek kezelése, őrzése, és felügyelete megszűnt, elméletileg „bezárták” ezeket. A lefedetlen medencék azonban továbbra is befogadják a csapadékvizet, amely folyamatosan újra hígítja az iszapot, a feloldott szennyezés pedig utat talál a talajvízbe, és a környező területeket is elfertőzi.
Az őrzés nélkül maradt telepeknél az illegális lerakást több esetben nem lehet megakadályozni.
A nyitott iszaptavak, medencék jelentős környezeti terhelést jelentenek, (bűz, rovarok, talajvíz-szennyezés, stb.) ezen túlmenően pedig fokozottan negatív jellegű tájsebek is.
Hasonló jelenséget találunk a hígtrágyás megoldással üzemelő állattartó telepek földmedencés tárolói esetében is.
A bemutatott létesítmények felszámolása a településeknek gyakran rendkívüli nehézséget jelent. Maga a megfelelő eljárás kiválasztása sem könnyű feladat. A régi kezelési gyakorlat több megoldást (egyszerű elföldelés, mezőgazdasági területekre való elterítés, szennyvíztelepi beszállítás, stb.) ismert a telepek felszámolására, melyeket még ma is megpróbálnak alkalmazni, azonban a körülmények megváltozása miatt ezek nehézkessé váltak, és többnyire már nem tudják teljesíteni az előírásokat.
A lezárt folyékony hulladék-elhelyező telepek rekultivációja esetében az általunk ajánlott, az eddig megszokottól eltérő megoldást az jelenti, hogy a folyékony hulladék iszapját helyben ártalmatlanítjuk, ezzel elkerülhetünk mindenféle átrakást, forgatást. Az iszap ott marad, ahol jelenleg van, nem kell igen költséges és körülményes módon kitermelni, szállítani, válogatni.
A földmedencében az iszapba a már többszörösen bevált technológiával adalékot és darabos égetett meszet viszünk bele. Az adalék kovaföld-riolittufa-zeolit-dolomit-őrlemény keverék, melynek első lépcsőben történő bejuttatásával az iszap felszínét stabilizáljuk, hogy az égetett mész bejuttatása ne járjon túl heves reakciókkal. A keverékez az iszap tulajdonságai és a helyszíni adottságok szerint állítjuk össze. Az adalék összetevői a felszín átmeneti stabilizálása mellett a nagy fajlagos felületükön levegőt és ezzel oxigént is bevisznek a szennyvíziszapba, illetve a különböző bomlási fokozatban lévő folyékony iszap-alkotórészeket megkötik. A keverék jelentős mennyiségű vizet vesz fel, ezért elősegíti a folyékony iszap megszilárdulását.
Az elterítést nagy gémkinyúlású kotrógépek végzik, melyhez előzetesen gépállásokat létesítünk szükség szerinti számban és elosztásban.
A „kerti föld” állagúvá szilárdult iszap-felszínre terítjük el a darabos égetett meszet az iszap vastagságának és víztartalmának megfelelő adagban. A bejuttatáshoz töltőanyagot, - darabos építési törmeléket, vagy nem humuszos földet használunk, amelyet nagy gémkinyúlású kotrógép terít rá a keverékre és a mészre. Ez belenyomja az iszapba az adalékot és a meszet, és így megindul a reakció.
A darabos égetett mész bejuttatásával 65 - 70° C fölé hevítjük az iszapot, amely a patogén élőszervezeteket elpusztítja. A mész bekeverésével a keverék kémhatása 7 – 7,5 pH-ról 12 – 13 pH-ra nő, amely szintén sterilizáló hatású. A hosszú életű parazitákat és vírusokat a bevitt aktív mész elpusztítja, megsemmisíti az iszapban lévő férgeket és petéket. (Csak kevés élő-szervezet vészel át 1 órát mész-szuszpenzióban.) Ezzel a mész az iszapot tulajdonképpen fertőtleníti.
A mész hozzáadása az iszapok víztartalmát jelentős mértékben csökkenti, így az iszap folyékonysága csökken. A hő-termelő reakció kémiailag vizet köt meg, a felszabaduló hő is segíti a felesleges víz elpárologtatását, így a bekövetkezett folyadék-vesztéssel az iszap tovább víztelenedik.
A mész bevitele következtében beálló kémiai folyamat, valamint az adalékok felszínén bejutó levegő az alsóbb iszaprétegekben többnyire kialakult lassú anaerob lebomlást aerobbá fordítja át. Ezzel a tartósan megmaradó, savas iszap kedvezőtlen hatása a talajban megszűnik.
A keletkező kalciumhidroxid reagál az iszapban lévő reakcióképes alkotórészekkel, a bejuttatás után keletkező mészhidrát felülete az oldott vegyi anyagokat megköti, ez pedig a kioldódásból származó szennyezés-terjedést csökkenti. A nehézfém vegyületek oldhatatlan vegyületekké (hidroxidokká) alakulnak át a mésszel kezelt iszapban, és így a növények nem tudják felvenni őket.
Az iszap foszfáttartalma a mész hozzáadásával 50-70 %-ban kicsapódik. Minden felbomló kötés reagál más, nem organikus és organikus savakkal, hőt fejlesztve nehezen oldódó kalciumsókká válnak. Ezzel a kioldódás lehetősége töredékére csökken.
A mész ártalmatlanítja az organikus káros anyagokat is, mint pl. a nehezen lebomló fehérje-vegyületeket, és megszünteti az anaerob bomlásban keletkezett kellemetlen szagokat is.
Az eljárásban csak az iszap-stabilizáció folyamata kötött, a további tevékenység a feladat jellegéhez és a várható körülményekhez alkalmazkodik. A rekultiváció a folyékony iszap stabilizációja után biztonságosan befejezhető. A technológia a már meglévő rekultivációs tervekbe utólag is beilleszthető „B” technológiai változat formájában.
Általában a stabilizált iszapra nem humuszos földből, vagy zúzott építési törmelékből egy tömörített alsó kiegyenlítő réteg kerül, amely segítségével a kiválasztott tájba-illesztő terepi forma alapjai megteremthetők. Erre vízszigetelést helyezünk el, amelynek az a célja, hogy a csapadékvíz átmosó hatását megakadályozza. A vízszigetelés agyag is lehet, de roskadó-képes alapra inkább bentonitos lemez szigetelést tartunk alkalmasabbnak, mert ez jelentősen nagyobb biztonsággal készíthető el. A szigetelésre vízvezető réteget építünk be, amely osztályozatlan homokos kavics, vagy zúzott és rostált betontörmelék lehet. A réteg által összegyűjtött, gyakorlatilag nem szennyezett csapadékvizet alagcső gyűjti össze, majd egy célszerűen kialakított elvezető rendszerrel a legközelebbi befogadóba továbbítjuk, vagy a helyszín közelében kialakított szikkasztó-medencébe vezetjük.
A vízvezető rétegre felső kiegyenlítő réteget építünk be nem humuszos földből, mely a tájba illeszthető terepi formák pontosabb kialakítását szolgálja, és egyben humuszos talajt takarít meg. Erre a hasznosítási célnak megfelelően vagy valamely burkolatot készítünk, (Pl.: ha komposztáló létesül rajta,) vagy humuszos földet terítünk, amit aztán befüvesítünk, vagy cserjésíteni is tudunk.
A környező területek és a talajvíz további szennyezése megszüntethető, a területet bizonyos korlátozások mellett hasznosítani is lehet. Megszűnik a szomszédos táblák további elszennyezésének a veszélye. Az utólagos ellenőrzések gondos kivitelezés után már nem fognak további beavatkozásokat követelni.
Telefonon, e-mailben, vagy levélben vegye fel a kapcsolatot a cégünkkel, igen rövid idő alatt meg fogjuk keresni Önöket.
Boda László ügyvezető
Mobil: 06-30/9-475-454
